Fhdevelopment logo
A megtérülő fejlesztések szakértője
Cím: 1121 Budapest Rege utca 8 mszf. 5
Tel.: +36-1-392-2772
Fax.: +36/1-395-27-75
E-mail: info@fhdevelopment.hu

Széchenyi 2020

A 2014-2020 tervezési időszak - A Széchenyi 2020 program

Az Európa 2020 általános alapelvei és céljai

A Széchenyi 2020 mögött álló Európa 2020 fekteti le az Európai Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve, amely egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia. Az Európa 2020 pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket határoz meg az Európai Unió számára a 2020-ig terjedő horizonton. A várakozások szerint valamennyi uniós politika (beleértve az Integrált Tengerpolitikát és a Közös Halászati Politikát) hozzájárul majd az Európa 2020 célkitűzéseihez és eszközeihez. Különösen a Kohéziós Politikát, a Közös Agrárpolitikát, valamint a Közös Halászati Politikákat illetően, a megfelelő alapok csoportosításra kerültek a „Közös Stratégiai Keret” (KSK) alatt, amely lefekteti az Európai Unió ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai szempontjait a következő programkészítési periódusra. A KSK az Európa 2020 célkitűzéseiből eredően 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek közül az ERFA, ESZA, KA, EMVA és az ETHA – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok („ESI alapok”) – az adott területekhez kapcsoló célzott támogatásokat nyújtanak majd Magyarországon is a Széchenyi 2020 program keretében. A KSK megmutatja az Európai Unió közös stratégiai irányelveit valamennyi ESI alap esetében a következő programkészítési periódusra nézve. A KSK stratégiai iránymutatásait követve és megfelelő Nemzeti Reformprogramokkal összhangban – amelyeket a tagállamok az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében alkottak meg – a tagállamok a Partnerségi Megállapodások (Partnership Agreements - PM) keretében nemzeti stratégiákat alakítanak ki, amelyeket a Bizottsággal kell elfogadtatni.  Magyarország esetében ez a Széchenyi 2020 program.
Összefoglalva, a PM-oknak kell meghatározniuk, hogy a KSK mely releváns TC-jét fogják alkalmazni az egyes tagállamokban az ESI alapokon keresztül, és meg kell szabniuk az ehhez szükséges nemzeti irányvonalakat. A KSK-hoz hasonlóan a PM fel fogja váltani a jelenlegi egyedi, külön-külön minden egyes alapra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Terveket. Az egyes PM-okban lefektetett nemzeti stratégiák - mint a Széchenyi 2020 program - aztán nemzeti programokon keresztül kerülnek végrehajtásra. 
Az ESI alapok közötti koordináció fejlesztése és végrehajtási szabályaik összehangolása érdekében a Bizottság az ezen alapokra vonatkozó intézkedéseket indítványozott a „Közös Rendelkezésekről Szóló Rendelet” keretében. Utóbbi kiegészül alap-specifikus rendelkezésekkel, amelyek minden egyes alapra a megfelelő politikák egyedi jellemzőiből és végrehajtási mechanizmusaiból eredő részletes intézkedéseket határoznak meg.

A Széchenyi 2020 operatív programjai

A Széchenyi 2020 7 operatív programját, mely a 2014-2020 között rendelkezésre álló Európa Uniós források felhasználásához készített Magyarország, társadalmi egyeztetést követően került az Európai Bizottsághoz hivatalos tárgyalásra. Az elkészített és benyújtott Széchenyi 2020 program célzottan olyan területekre allokálja a támogatásokat, ahol a legnagyobb szükség van azokra. 
A Széchenyi 2020 operatív programjainak indikatív forrásallokációja (Európai Uniós és hazai forrás összes) majdnem 7.500 milliárd forint, egészen pontosan 7.480,2 milliárd forint. A Széchenyi 2020 keretösszege majdnem eléri a 2007-2013 között rendelkezésre álló Európa Uniós forrást, amely majdnem 8.000 milliárd forint volt. A Partnerségi Megállapodás és a Széchenyi 2020 alapján az operatív programokra előirányzott támogatási keretösszeg az alábbiak szerint oszlik el.
  1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): 2.718,5 milliárd forint
  2. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1.157 milliárd forint
  3. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint
  4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint
  5. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1.117,8 milliárd forint
  6. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): 1.034,2 milliárd forint
  7. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): 298,5 milliárd forint.

A Széchenyi 2020 operatív programjainak részletezése

Széchenyi 2020 - Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)

  • Támogathatóság kezdete: 2014. január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Támogathatóság vége: 2023. december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Célja: A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a Széchenyi 2020 program keretében az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.

Széchenyi 2020 - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

  • Támogathatóság kezdete: 2014. január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Támogathatóság vége: 2023. december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Célja: A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését a Széchenyi 2020 program keretében.

Széchenyi 2020 - Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

  • Támogathatóság kezdete: 2014. január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Támogathatóság vége: 2023. december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Célja: A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához a Széchenyi 2020 program keretében. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

Széchenyi 2020 - Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

  • Célja: A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A Széchenyi 2020 ezen programjának további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

Széchenyi 2020 - Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)

  • Támogathatóság kezdete: 2014. január 1. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Támogathatóság vége: 2023. december 31. (1303/2013/EU rendelet 65. cikk (2) pontja alapján)
  • Célja: A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg a Széchenyi 2020 program keretében.

Széchenyi 2020 - Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

  • Célja: Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez a Széchenyi 2020 program keretében. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. 

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Célja: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.

A Széchenyi 2020 program SKV partnersége

A Széchenyi 2020 program első szakasza: a tematika társadalmi egyeztetése

Folyamatban van a 2014-2020 programozási időszak tervezése, és megkezdődött a tervdokumentumok társadalmi egyeztetése. A Széchenyi 2020 keretében megjelenő operatív programok várható környezeti hatásainak, fenntarthatóságának, és az ezekkel összefüggő társadalmi hatásoknak az előrejelzése a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) feladata. Az SKV elvégzését az Európai 2001/42 EK irányelv írja elő, amelynek hazai szabályait a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szabályozza.
Az SKV partnerségi folyamatán keresztül a közvélemény, a szakértők és a civil szervezetek figyelemmel kísérhetik a környezeti értékelés teljes folyamatát az SKV tematikájának kialakításától a végső környezeti jelentés elkészítéséig. A Széchenyi 2020 program környezeti jelentésének megfogalmazásakor, a tervezési dokumentumok elfogadásakor a környezeti vizsgálat során beérkezett véleményeket, észrevételeteket, az ezek tekintetbe vételével megfogalmazott SKV javaslatait figyelembe kell venni.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat első lépése a környezeti jelentés tematikájának egyeztetése, amely a vizsgálat elveit, szempontjait, és a programokra, tervdokumentumokra vonatkozó alapvető információkat mutatja be. Ezt követően készül el a környezeti jelentés, illetve ennek közérthető összefoglalója, amelyek a továbbiakban ugyancsak elérhetőek lesznek a Széchenyi 2020 honlapján.

A Széchenyi 2020 program második szakasza: A környezeti jelentések társadalmi egyeztetése

2013. október 17-én megkezdődött a Széchenyi 2020 európai uniós fejlesztési forrásainak felhasználását célzó tervdokumentumok tervezeteinek társadalmi egyeztetése, és elkészültek a tervekhez kapcsolódó környezeti jelentések munkaváltozatai is.
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (továbbiakban SKV) feladata a tervdokumentumok környezeti és ezzel összefüggő társadalmi hatásainak előrejelzése és értékelése, elsősorban az ország környezetvédelmi céljainak megvalósulása és a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás szempontjából. Az SKV célja, hogy kedvező irányba befolyásolja a Széchenyi 2020 programjait, támogassa a megfelelő kompromisszumok kialakítását, és segítsen elkerülni az elfogadhatatlan hatásokat. Az SKV már a tervezés korai szakaszaiban is támogatja a tervezőket abban, hogy a Széchenyi 2020 operatív programjaiban hogyan lehet a környezeti követelményeket a legmegfelelőbben megjeleníteni, és a környezeti fenntarthatóság irányába kedvező elmozdulásokat elérni. A partnerségi folyamaton keresztül a közvélemény, továbbá a szakértői és civil szervezetek figyelemmel kísérhetik a teljes környezeti értékelési folyamatot az SKV tematikájának kialakításától a programok tervezésében való részvételen keresztül a végső környezeti jelentés kialakításáig.